Elérhetőség: 06 62 547-690 · info@residens.hu

Residens Kft.

Energiatudatos

jövőt építünk

Energiatudatos Építészet

Energiatudatos építészet a jövő

Korunkban egyre inkább előtérbe kerülnek az energiafelhasználás kérdései, mert jóval több energiát és nyersanyagot használunk, mint amennyire valójában szükségünk lenne. A készletek végesek, a lakosság pedig még nem ismeri az energiaracionalizálás korszerű módszereit. Nem csak környezetünk, de pénztárcánk érdekében is itt az idő, hogy tegyünk valamit, hiszen az energiaárakat nem tudjuk befolyásolni, de a fogyasztásunkat igen.

Nem hiába tehát, az Európai Parlament idén májusban megszavazta az épületek energiahatékonyságáról szóló jogszabályt. Ennek értelmében 2020-tól minden épületnek alacsony energiafogyasztásúnak kell lennie; az új épületeket az előírásoknak megfelelően kell felépíteni, a már meglévő épületeket pedig korszerűsíteni illetve felújítani kell, hogy elérjék az előírt szintet.

Az Európai Unió célkitűzése, hogy a következő 10 évben 20%-kal csökkentse az energiafelhasználást. Minden tagállamnak változtatni kell a jelenlegi építészeti szabályozásán. Magyarországon 2009-től az új épületek esetében a használatbavételi engedély megszerzéséhez kötelező energiatanúsítványt készíteni. 2012. január 1-től a használt lakások értékesítésekor, illetve tartós bérbeadásakor is kötelező lesz energiatanúsítványt készíteni. Az átállást uniós támogatás is segíti majd- támogatják a megújuló energiaforrások használatát, az energiatakarékos berendezések alkalmazását (napkollektor, napelem, hőszivattyú, rekuperátor) valamint az épületgépészeti rendszerek korszerűsítését.

Az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájának célja, hogy biztosítsa állampolgárainak jólétét és a gazdaság megfelelő működését, az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást a piacon valamennyi (magán- és ipari) fogyasztó számára, megfizethető árakon, s eközben tekintetbe vegye a környezetvédelmi szempontokat, valamint a fenntartható növekedés felé történő elmozdulást. (forrás: euvonal.hu)
Mivel az Unió teljes energiafogyasztásának 40%-áért az épületek felelősek, érthető, hogy mekkora a jelentősége a megtakarításnak. A középületekre már 2018-tól érvényes az energiafelhasználás csökkentését célzó előírás.
A kezdeményezés hazánkban egyelőre még gyerekcipőben jár, de be kell látnunk, hogy az energiatudatos építészet jelenti a jövőt és itt az idő, hogy lépéseket tegyünk. Ebben igyekszünk mi is segíteni intézményi és lakossági ügyfelek részére egyaránt. Mint építőipari generálkivitelező vállalkozás, korszerű és hosszútávú megoldásokat ajánlunk Önnek, nagy hangsúlyt fektetve az energiaracionalizálásra tanácsadásaink során.

Zéró károsanyag! Mit tudnak a hőszivattyús rendszerek?

 

Az épületgépészet soha nem látott sebességgel fejlődik, sokszor már-már futurisztikusnak ható, vagy egyenesen hihetetlennek tűnő vívmányokkal képes előrukkolni évről-évre. A technikai fejlődéssel egyetemben a felelősen gondolkodó építtetők szemlélete is sokat változott, ma már ugyanis az áron kívül arra is kíváncsi a leendő háztulajdonos, hogy mennyire környezetbarát, illetve energiahatékony a kiszemelt gépészeti eszköz. Számos kérdés merül fel azonban abban, aki a leendő házának fűtését szeretné megoldani, vagy épp a régi kazánt egy korszerű, takarékos berendezésre cserélni. Cikkünkben a hőszivattyús rendszereket mutatjuk be, és választ adunk a legtöbbször felmerülő kérdésekre is.


Működési elv

A hőszivattyús rendszerek működési elve nem túl bonyolult, mégis sokaknak okoz fejtörést, mert első ránézésre úgy tűnik, szembemegy az általunk ismert fizikai szabályokkal. Bár sokan tudják, hogy a levegőkazán (levegős hőszivattyú) a mínusz 20 fokos levegőből is képes hőt előállítani, mégis felfoghatatlannak tűnik számukra, hogyan teszi ezt. Nem csoda hát, ha sok támadás éri a hőszivattyús rendszereket, hiszen nehezen tudunk olyasmit elfogadni, amit nem értünk. Nem is kell sokat visszautaznunk az időben, hogy ráeszméljünk: valaha a vasból készült hajót az ördög szerkezetének tekintették, hiszen ?mindenki tudja, hogy a vas elsüllyed a vízben.? Ma már megmosolyogjuk ezt a hozzáállást, de a történelem során minden forradalmi újdonságnak meg kellett küzdenie az emberek bizalmáért. Nincs ez másként a hőszivattyús rendszerekkel sem. Elegendő csupán egy ezzel foglalkozó internetes fórumot megnyitnunk, hogy szembesüljünk vele: az emberek egy része lehetetlennek-, sokan egyenesen átverésnek tartják ezeket a gépészeti vívmányokat. Mindenekelőtt tehát hétköznapi példákkal alátámasztva bemutatjuk, milyen egyszerű elv alapján működnek a hőszivattyúk.

Ha a levegőt nagy nyomás alá helyezzük, azaz sűrítjük, akkor a molekulái közelebb kerülnek egymáshoz, és sokszor össze is ütköznek. Ettől a sok ütközéstől a levegő melegedni kezd. Gondoljunk csak arra, hogy amikor a kerékpárt pumpáljuk, milyen forró lesz a pumpa oldala. Ez azért van, mert pumpálás közben a levegő sűrűsödik a pumpa belsejében. Ha azonban a levegő vákuum alá kerül, ellenkező irányú folyamat indul be, azaz erősen lehűl. Egyszerű példa erre a szódásszifon patronja. Már gyerekkorunkban megtanuljuk, hogy közvetlenül becsavarás után nem szabad a patronhoz nyúlni, a nagy vákuum miatt ugyanis olyan hideg lesz a patron, hogy akár hozzá is ragadhat az ujjunk. A hőszivattyúk belsejében egy kompresszor végzi el a megfelelő feladatokat, és egy speciális gáz kering benne, amely nyomás hatására könnyen meg tudja változtatni halmazállapotát.

Lássuk csak, mi is történik pontosan. A kompresszor összesűríti a gázt, amely ennek hatására felmelegszik. Egy hőcserélőn keresztül ez a gáz leadja az így termelt hőt, melegítve ezáltal környezetét, vagyis a lakás belsejét. A hőátadás során folyamatosan hűl, aminek következtében lecsapódik, azaz folyékony halmazállapotúvá válik. Ezt a folyadékot a rendszer egy nagyobb tartályba, vagy nagyobb keresztmetszetű csőbe továbbítja, ahol a nyomás megszűnik, aminek hatására a folyadék ismét gáz halmazállapotot vesz fel, és természetesen erősen lehűl. A környezet a leghidegebb időben is melegebb, mint ez a gáz, így képes hőt elvonni a környezetétől, amivel a folyamat elölről kezdődik. Ha nyáron ezt a folyamatot megfordítjuk, a lakás hűtésére tudjuk használni a hőszivattyút.

Hőszivattyú fajták

Eddig csak általánosságban beszéltünk a hőszivattyúkról, ezért a működési elv leírása is csak általánosságokat tartalmaz. Nézzük, milyen hőszivattyús rendszerek léteznek, azaz milyen készülékeket is értünk hőszivattyú alatt.

Talán a legelterjedtebbek a talaj hőjét használó készülékek. Ezen belül is két fajtát különítünk el, a talajszondát és a talajkollektort. A talajszonda körülbelül 100 méteres mélységbe lefúrt függőleges műanyag csöveken keresztül szállítja a hőt a Föld geotermikus rétegéből. A csövekben víz és propilénglikol keveréke kering, amely teljes mértékben ártalmatlan a környezetre. A talajszonda nagy előnye, hogy mivel a talaj hője ebben a mélységben állandó, így évszaktól és időjárástól függetlenül tudja az állandó hőmérsékletet biztosítani. Szintén előny, hogy kis helyigényű, így nem csak újépítésű házaknál alkalmazható, hanem a fűtés korszerűsítésekor is lehet - és érdemes ? számolni ezzel a lehetőséggel.

A talajkollektornak viszont nagy hely kell, ugyanis a talaj felső rétegébe helyezett, mintegy 1,5 méter mélyen kígyózó csövekből áll. A talaj hője ebben a mélységben is közel állandó, így biztosítva van télen a fűtés, nyáron pedig a hűtés. Ugyanolyan folyadék kering a csövekben, mint a talajszondáéban. A két rendszer megegyezik abban, hogy nem ?veszi el? a talaj hőjét, tehát a jövőbeni működés teljes mértékben biztosítva van.

Nem úgy a vizes hőszivattyúnál. Ehhez a rendszerhez két kút szükséges. Az egyikből kiszivattyúzza a rendszer a körülbelül 10-12 fokos vizet, amelyből hőt von el, az így 6-7 fokosra hűlt vizet pedig a másik kútba engedi. A nyári hűtés egyszerű, ugyanis a kút mélyén lévő vízzel tudjuk hűteni a lakást. A jövőbeni működés ennél a rendszernél nincs biztosítva, ugyanis a készülék működésének feltétele a víz megléte. Ha elfogy a víz, nincs fűtés sem!

Végül lássuk a legtöbb vitát kiváltó készüléket, a levegőkazánt. Ez a berendezés a környezet levegőjéből vonja el a megfelelő hőt. A kompresszor az egyik oldalon vákuumot képez, ahol lehűti a levegőt, a másik oldalon pedig nyomást, ahol melegíti. A levegőkazán akár a mínusz 20 fokos kinti hőmérsékletéből is tud meleget előállítani. Ha a bemeneti oldalt mínusz 70 fokra hűti, képes hőt elvonni a mínusz 20 fokos levegőtől is, ez pedig elegendő a lakás fűtésére. A levegőkazán nagy előnye az előzőkhöz képest, hogy nem szükséges sok előkészület, vagy komolyabb bontási munka a telepítéséhez. Hátránya viszont, hogy a többiekkel ellentétben nem állandó a COP értéke. Ezzel pedig el is érkeztünk a következő kérdéshez:

Mi az a COP érték?

A COP, vagy ahogy itthon emlegetik, a ?jósági fok? azt hivatott közölni, hogy a készülék egy egység befektetett elektromos energiából hány egységnyi hőenergiát képes előállítani. Vagy egyszerűbben fogalmazva: egy forint befektetéssel hány forint értékű hőt termel. Ez a szám általában 2.2 és 5 között mozog. Ha tehát azt látjuk, hogy egy készülék adatlapján 3.5 COP érték van feltüntetve, az azt jelenti, hogy a felhasznált elektromos áramból 3,5-szer annyi hőt állít elő. (Többek között ezért éri sok támadás a hőszivattyúkat, ugyanis a működési elvet nem értve sokan nem tudják felfogni, hogy termelhet valami több energiát, mint amennyit felhasznál.)

Bár a COP érték egy nagyon fontos mérőszám, amelyet érdemes figyelembe venni vásárláskor, de tudnunk kell, hogy a levegőkazán COP értéke nem állandó. Mivel a kinti levegő hőmérséklete folyamatos változásban van, így a levegőkazán COP értéke is változó. Ha tehát egy készülék adatlapján azt olvassuk, hogy 4 a COP értéke, jó ha tudjuk, hogy ez a szám plusz 7 fokos külső hőmérsékletnél igaz, ha az előremenő hő nem több, mint 35 fok. Vagyis ha a családi házunk hőszükséglete 7 fokos időben nagyobb, mint 35 fok, akkor a levegőkazán nem tudja az előírt 4-es értéket biztosítani. Minél hidegebb van kint, annál magasabb a ház hőszükséglete, vagyis a kinti levegő és az előremenő hő egyre messzebb kerülnek egymástól, aminek egyre alacsonyabb COP érték a következménye. Megnyugtató azonban, hogy a modern készülékek nem igen mennek 2-es érték alá a legnagyobb hidegben sem.

Megtérülési idő

Amikor alternatív energiát használó berendezésekről esik szó, szinte mindenkiben felmerül a megtérülés igénye. Szeretnénk, ha a befektetett pénzünket idővel visszahozná a gazdaságos készülék, hogy onnantól fogva hasznot is tudjunk realizálni a működtetéséből. Nos, teljesítménytől függően körülbelül 5-7 év megtérülési idővel tudunk számolni a hőszivattyús rendszerek esetében, ami igen figyelemre méltó. Hozzá kell tenni azonban, hogy mind a COP értéket, mind a megtérülési időt csak megfelelően méretezett, és szakszerűen beépített készülékek esetében érdemes számolgatni.

Nyilvánvalóan jogos igény, hogy idővel megtérüljön a befektetésünk. Érdekes módon azonban a gázkazán beszerelésekor, vagy a kémény építésekor senkiben nem merül fel, hogy ez a kazán, vagy kémény mikor hozza vissza az árát. Mindenki tudja, hogy soha. Ezért nem feltétlenül szerencsés egy alternatív energiát hasznosító berendezést az alapján megítélni, hogy mikor térül meg a rá költött pénzünk. Sokan a jövő fűtéseként említik a hőszivattyús berendezéseket. A legjobb mégis az lenne, ha nem a megtérülés miatt vásárolnánk hőszivattyút, hanem azért, hogy az a bizonyos jövő el is jöjjön!

Demeter Kornél
www.epitesiportal.hu

Hírlevél